jobb

       A fûszerpaprika melegigényes növény, optimális fejlõdéséhez elengedhetetlen a sok napfény, megfelelõ vízutánpótlás és a harmonikus tápanyag-ellátottság. Vegetációs ideje a tavaszi fagyok elmúltával kezdõdik, és az elsõ õszi faggyal véget ér, mely tényezõ magyarországi termesztését meghatározza.
       Talajigényét tekintve legjobb a magas tápanyagtartalmú, könnyen melegedõ, középkötött homokos vályog. Magyarországon öntözés nélkül fûszerpaprikát gazdaságosan termeszteni nem lehet.
      A magas hõigényt és a viszonylag rövid vegetációs idõt szem elõtt tartva elsõsorban a palántázott termesztés ajánlható, amellyel legalább 1-2 héttel korábbi betakarítás érhetõ el, mint helyrevetett technológiával – természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyes technológiák költségvonzatait sem.
       A termesztéstechnológiák közötti eltéréseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

	Palántázott termesztés	Helyrevetett termesztés
vetés	Március 15-30 között	Április 1-10 között
vetőmagmennyiség	1,5-3 kg/ha, 10-20 g/m2	4-6 kg/ha, 20-50 db/fm
vetésmélység	Fóliaházban 2 cm	Szántóföldön 3 cm
ültetés	Május 10-30	-
növényszám	120-200 ezer növény/ha	250-400 ezer növény/ha
sortávolság	50-75 cm	40-60 cm

A vegetációs idő alatti gyomirtást a sorok záródásáig a kultivátorozás és a sorok kapálása jelenti, majd a vegetációs idő második felében a szinten tartó gazolókapálások, melyek során a feltörő nagyobb gyomok kifejlődését akadályozzuk meg.
A betakarítás rendszerint kézzel, több menetben végezzük. Ennek oka, hogy a legtöbb termesztett fajta termései nem egyszerre érnek, a növényeken együtt találhatóak a beérett, a kormos és zöld termések. Az első szedéssel fajtától függően a termés 60-65 %-a takarítható be. Az első szedés után a tövön maradt termések érése gyorsul.
A palántázott termesztéssel kapott termés minősége jobb, mert a korábbi beéréssel nő a tövön történő utóérlelés időtartama, így a szedéskor egyrészt magasabb minőségi paraméterekkel bíró terméseket takaríthatunk be, másrészt a természetes vízvesztés miatt nagyobb szárazanyag-tartalmú bogyók szekunder fertőzésekkel szembeni érzékenysége – és így a tárolás alatti veszteség és minőségromlás – valamivel kisebb.

2. Szabadföldi intenzív technológia (talajtakarásos, csepegtető öntözéses)

Az alap talajelőkészítés a hagyományos technológiával teljesen megegyezik. Tavasszal, palántázás előtt egy héttel, bakháthúzó géppel kialakítjuk a bakhátakat (csepegtető szalagot és a talajtakaró fóliát is teríti a gép). A féldeterminált növekedésű fajtákat (Delikát F1) 80-100 ezer tő/ha, a folytonos növekedésű fajtákat (Jubileum F1) 70-80 ezer tő/ha növénysűrűséggel palántázzuk ki. Palántázást követően a tenyészidőszak folyamán 2-15 naponként (időjárástól függően) öntözzük, tápoldatozzuk a növényeket. Minden öntözés lehet tápoldatos, vagy hetenként egy tápoldatos és a többi tiszta öntöző víz. Egy alkalommal 48-90 m3/ha vizet juttatunk ki. Tápoldatos öntözésnél hozzávetőlegesen 1,5 kg műtrágyát adhatunk 1 m3 vízhez (öntöző víz minősége alapján növelhető ez a mennyiség). A tenyészidőszak elején N túlsúlyos tápoldattal a vegetatív fejlődés elősegítésével a növény habitusát kell megnövelni, majd a tenyészidőszak közepén P és K hangsúlyos tápoldattal a termések kötését és fejlődését segítjük, az érés idején (már július közepétől, végétől megindul) K túlsúlyos tápoldatot adagoljunk. Amikor a termések kezdenek kifejlődni, akkor rendszeresen lehet adagolni Ca tartalmú műtrágyákat. A nyári nagy melegekben, főleg felálló termésű fajtáknál lombtrágya formájában is érdemes kálciumot adni a napégés elkerülése miatt. Hozzávetőlegesen így a termesztéshez szükséges ha-onként 1000-1500 kg műtrágya, amit tápoldat formájában juttatunk ki (ehhez szükséges öntözővíz 1000-1100 m3/ha). A termés betakarítását augusztus közepétől el lehet kezdeni.

A csepegtető öntözés kialakítása:

      Amennyiben fúrt kútról kívánunk öntözni, a kút teljesítménye meghatározza az öntözhető terület nagyságát. A tervezésnél azt kell figyelembe venni, hogy az egész területet 2 vagy 3 nap alatt be lehessen öntözni (48-90 m3/ha).
      A vizet KPE csővel lehet eljuttatni az öntözni kívánt területhez. A csövet úgy kell a területen kialakítani, hogy szakaszolható legyen az öntözés pl. golyós csapok segítségével. A szakaszolás előtt kell a nyomáscsökkentőt a rendszerbe építeni. A szakaszolt KPE csőbe illeszthetők a cseppcső csatlakozók.
      A csepegtető szalagot a bakháthúzó gép egymenetben teríti a talajtakaró fóliával. Egy ha-ra kb. 6700 m csepegtető szalag szükséges.